Szeptember 30-ig lehet jelentkezni A Legfittebb Munkahely Díjra, melyet a vállalati egészségprogramokhoz való hozzáférés, valamint az alkalmazottak „fittsége” és elégedettségi szintje alapján ítélnek oda. A nyertes cég duplán nyer, hiszen nem csak a munkahelyi sportolási lehetőségek megteremtésében jár élen, hanem a betegség miatti hiányzások visszaszorításában is…

A betegszabadság fájdalmas és drága. A munkavállaló egészségével fizet, a munkaadó pedig profitja jelentős részével. A KSH 2018-as adatai szerint az elmúlt években kedvezőtlen trendek indultak meg: nőtt a betegség miatti távollét és a betegszabadságok átlagos napszáma is. Hazánkban évente áltagosan 8 nap betegszabadsággal lehet számolni alkalmazottanként, de ahol a cégvezetők hajlandóak ennek a költségnek a töredékét munkahelyi sportprogramokra áldozni, ott ez 3 napra csökkent. Egy tavalyi felmérés szerint a munkavállalók több mint fele krónikus betegségektől szenved, és csak 9%-uk mondja magát teljesen egészségesnek.

Nem kétséges, hogy a betegszabadságok visszaszorításával mindenki jól jár. A munkaadónak több profitja marad, a dolgozók pedig egészségesek lesznek. Ez egy pozitív spirált indít el. Egy egészséges ember nyilvánvalóan termelékenyebb és nem csak azért, mert időben többet dolgozik. Hatékonyabb, mert motiváltabb, több energiája van, pozitívabban viszonyul a munkahelyéhez és kollégáihoz, egyszóval jól érzi magát. Legtöbben időhiány miatt nem tudnak sportolni; a munka, a család és az otthoni teendők után legfeljebb bakancslistára kerülhet fel a testmozgás. Pedig mára már tudományosan is bebizonyított tény, hogy az egészségmegőrzés és egyben a stresszkezelés egyik leghatékonyabb módja a sport.

E tekintetben mégsem szolgál pozitív adatokkal az Eurobarometer 2018-as felmérés, amelyet az EU 28 tagállamában végeztek a sport és fizikai aktivitásról. Az uniós állampolgároknak közel a fele ugyanis egyáltalán nem sportol (46%), és mindössze 7%-uk mozog rendszeresen, azaz heti 5 alkalommal. 2009 óta a nem sportolók aránya még nőtt is 4%-kal. Szomorú adat az is, hogy az uniós állampolgárok 15%-a összesen 10 percet sem sétál egy hét alatt, míg 12%-uk napi 8 és fél óránál is többet ül.

Mi magyarok sajnos nem javítunk ezen az arányon: 53%-unk egyáltalán nem sportol, ezzel a 28 országból a 18. helyezést foglaljuk el. A romló tendencia is igaz ránk, 2013-hoz képest 9%-kal csökkent a sportolók aránya hazánkban. Érdekes lenne egy párhuzamos kutatás, arról, hogy ez a romló tendencia mennyi plusz költséget okoz a munkaadóknak. Erre hívja fel a figyelmet Czakó Márton, a Legfittebb Munkahely Program projektvezetője: „Az élhető jövőkép része, hogy a munkaadók felelőségteljesen gondolkozzanak a munkahelyi egészségről. A dolgozó emberek egészsége nem egyéni szociális probléma, hanem közös érdek. Számos esettanulmány bizonyítja, hogy a sportprogramokra fordított pénz többszörösen megtérül a cégek számára. A mi feladatunk az, hogy reális és magas színvonalú sportprogrammal támogassuk a fejlődésben a hazai cégeket.

Idén szeptember 30-ig 4 kategóriában lehet jelentkezni a Legfittebb Munkahely Díj-ra www.legfittebbmunkahely.hu oldalon. A nyertesek értékes jutalmakban is részesülnek, de magát a részvételt is díjazzák a szervezők. A munkavállalók anonim kérdőíves válaszai alapján ugyanis minden induló cég egy komplett elemzést kap „fittségi állapotáról”, ami már az első lépés egy egyedi sportprogram és egy tudatosabb, szebb jövő kialakítása felé.

www.legfittebbmunkahely.hu